Egy fiatal pár a július 4-én ellátogatott az Ohio államban található Put-in Baybe. Reggel biciklire pattantak, és elindultak a Győzelem-emlékműhöz. Fényképezéskor a nap éppen a szobor teteje mögött helyezkedett el, s olyan volt, mintha glória övezné az oszlopot. A férfi ugyan készített néhány képet, de igazából nem látta, mit fotóz az erős, szembetűző napfény miatt.
Este kinyomtatták a képeket, s az emlékmű jobb oldalán, körülbelül középtájon egy furcsaságra lettek figyelmesek. Ahogy a számítógépen kinagyították a képeket, egy csészealjhoz hasonlító, fémszerű repülő szerkezet bukkant elő, amit szabad szemmel nem láttak.
A házaspár később elmondta, hogy az emlékműnél éppen arról beszélgettek, milyen meghittség és békesség veszi ott körbe őket. Tehát semmiféle zajra, repülőgép vagy helikopter hangjára nem emlékeztek.

Egy házaspár kétórás hajóúton vett részt július 17-én az észak-carolinai Okracoke-sziget közelében. A naplementében gyönyörködtek, s számos felvételt készítettek a nyílt vízről, a hajóról és a környezetükről.
Este otthon feltöltötték a képeket a számítógépre, s igencsak meglepődtek, amikor több fotón egy ismeretlen repülő tárgy jelent meg. Egy ovális alakú, fémes szerkezet tűnt fel a háttérben, ami meglehetősen magasan haladt.

A Sheffieldi Egyetem csillagászai a világtörténelemben először olyan hangokat vettek fel, melyek a Naptól származnak. Felfedezték, hogy a Nap külső rétegéből kiáramló mágneses hurkok pontosan úgy vibrálnak, mint egy hangszer húrjai. Továbbá a részecskék nemcsak oldalirányba, hanem előre-hátra is mozognak, így majdnem úgy viselkednek, mint a hanghullámok. A kutatók a tekervények műholdas felvételeinek segítségével az ott észrevehető rezgéseket hangokká alakították, melyeket olyan frekvenciára gyorsítottak, hogy az emberi fül számára is hallható legyen. A Sunshine-projekt egyébként azzal a céllal indult, hogy új módszereket fedezzenek fel a Nap hasznosítását illetően.
„A dallam különös, de mégis gyönyörű. Érdekes élmény volt hangokat hallani egy ilyen hatalmas és erős forrásból” – nyilatkozta Fáy-Siebenbürgen professzor, a kutatás vezetője. – „Egy új lehetőség tárul elénk. A hangok vizsgálatával sokkal többet megtudhatunk a Napról, és jobban megismerhetjük, mi játszódik le a csillagban. A tekervények úgy rezegnek, mint a gitár húrjai vagy mint a levegő a hangszerekben. Egy idő múlva ezek a hullámok eltűnnek, és ez az, amiből új tényeket tudhatunk meg a Nap fizikájáról.”
A tudósok úgy hiszik, hogy a hurokszerű tekervényeknek köze van a napkitörésekhez, melyek következtében töltött részecskék áramlanak ki a világűrbe. A napszél és a Föld mágneses tere között szoros kölcsönhatás van, a naptevékenység ugyanis erőteljesen befolyásolja a földi magneto- és ionoszférát. Az űridőjárás jelenségei igen komoly hatással vannak nemcsak az űreszközeinkre, hanem a földfelszíni létesítményekre és az elektronikus eszközök működésére is.

Egy amerikai ápolónő a kora reggeli órákban a munkahelyére tartott a New York állambeli Malone városában június 29-én, amikor az autóút felé közeledő viharfelhőben egy hatalmas lyukra lett figyelmes. A mobiltelefonjával azonnal készített néhány képet, melyeket este otthon feltöltött a számítógépére. Visszanézve a képeket kiderült, hogy a lyuk valószínűleg egy azonosítatlan, ovális alakú repülő szerkezet, melynek a felszínén rengeteg fénypont látszódik, s haladási iránya megegyezett a viharfelhőével.

Hangzhou városa felett július 5-én este 9 órakor UFO jelent meg az égbolton fehér fénycsóvát húzva maga után. A Xiaoshan repülőteret lezárták, és az érkező gépeket más leszállóhelyekre irányították, míg az induló járatok csak 3-4 órás késéssel szállhattak fel.

Szemtanúk egy üstökösszerű tűzlabdát láttak átívelni az égen. Egy helyi buszsofőr elmondása szerint egy furcsa, fényes tárgy volt látható a messzeségben. „Nyugat felé haladt, úgy tűnt, mintha menekülne valami elől” – mondta a buszsofőr.
Néhány kínai szakértő szerint a furcsa jelenség valójában egy amerikai interkontinentális ballisztikus rakéta törmeléke lehetett. A pekingi ufóklub szerint az utóbbi időben egyre aktívabban tevékenykedő repülő csészealjak egyikéről van szó, más kínai tisztviselők ugyanakkor elmondták, valójában tudtak a repülő tárgyról, de nem tájékoztathatták a nyilvánosságot, mert a dolog a „katonasággal állt kapcsolatban”.

Fantasztikus gabonakör alakzatra bukkantak a berkshire-beli Walbury-hegyen, Nagy-Britanniában június 12-én. A felvételeken mintha a jang-jin jelenne meg, amely egyre növekvő átmérőjű körökből épülne fel. A körök részben „besatírozottak”, részben több körvonalból épülnek fel, részben pedig „katicabogárhoz hasonlítanak”. A nagy körből egy hosszú, kacskaringós vonal indul, ami egyfajta „bojtban végződik”.
A kutatók jelenleg is vizsgálják a helyszínt és a felvételeket, de eddig nem sikerült magyarázatot találniuk a szemet gyönyörködtető gabonalenyomatra

A szemtanú a tengerparton tartózkodott június 18-án este, s a naplementében gyönyörködött, amikor nyugat felé egy gyönyörű, rendkívül fényes holdat vett észre. Valójában egy vakító fény volt, ami lassan haladt kelet felé, ahol a férfi is állt, s a furcsa jelenséget egy forgó, ködszerű burok vette körül. A köd az óra járásának megfelelően forgott, és tökéletes összhangban volt a ragyogó fénnyel. A fény a Coolangatta repülőtér felé tartott, s hangtalanul szelte át az eget, majd keleten eltűnt, mintha egyszerűen felszívódott volna.
Az észlelésnek számos szemtanúja volt Ausztrália keleti partján, amiről több fénykép és videofelvétel is készült. Hivatalos jelentések azonban űrszemétnek írták le a különös jelenséget.

Egy ohiói egyetem kutatói egy amerikai orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmányukban közzétették, hogy az alvajárás az internetezők körében is előfordul. Egy 44 éves asszony egy este tíz órakor aludt el, de néhány óra múlva kibújt az ágyából, és az alvásból még teljesen fel nem ébredve bement egy másik szobába, bekapcsolta a számítógépét, és három elektronikus levelet fogalmazott és továbbított három barátnőjének. A következő nap nem akart hinni a fülének, amikor az egyik barátnő telefonon köszönte meg az e-mailt.

Az asszony, aki korábban nem szenvedett alvajárásban, nem emlékezett arra, hogy mit csinált azon az éjszakán. Három levele kevés helyesírási hibát tartalmazott, de a sorok hol rövidek, hol hosszúak voltak.
Az amerikai Allan Johnson által vezetett kutatócsoport kilenc krónikus alvajárót műszerrel (EEG-vel) vizsgált. Kiderítették, hogy az alvajárás mindegyik esetben az alvás NREM (felszínes) szakaszában fordult elő. Az alvajárók nyitva tartották a szemüket, de a tekintetük kifejezéstelen volt.

Az amerikai légügyi hatóság engedélyezte a Terrafugia vállalat közúti közlekedésre alkalmas repülőjét, a Transitiont. A furcsa jármű a besorolása szerint közúti közlekedésre alkalmas repülő, de nevezhetjük repülő autónak is. Formája alapján egyébként inkább repülő.
A hatóság a könnyű sportrepülők közé sorolta, annak ellenére, hogy 55 kilóval meghaladja a kategória 600 kilós felső súlyhatárát (terhelten). A tervezők nem tudták a repülőknél amúgy nem alkalmazott biztonsági elemek, mint a légzsák, a bukócső, a gyűrődőzónák alkalmazása mellett tartani az előírt tömeget.

Ez a besorolás azért volt fontos, mert így sokkal több vevőt szerezhetnek, hiszen ezzel mindössze 20 repült óra után kaphat rá vezetői engedélyt a pilóta. A jármű átalakítása egészen egyszerű, miután szárnyait gombnyomásra fél perc alatt felhajtja.
Közúton a Transition elsőkerék-hajtású járműként halad, mozgatásáról ugyanaz a 100 lóerős Rotax motor gondoskodik, amely a levegőben a hátul elhelyezett légcsavart forgatja. Hagyományos benzinnel üzemel. Közúton a maximális sebessége 105 km/óra, de a levegőben 185 km/órás sebességgel haladhat. Egyetlen tankkal 700 kilométert képes megtenni a levegőben, a földön 970 km-re juthat. A kétszemélyes gép 200 kg súlyt vihet. A felszálláshoz 500 méteres pálya kell.
Persze egyelőre nem lesz a mindennapok használati eszköze, ugyanis az ára 194 ezer dollár (45,2 millió forint), ennek ellenére 70 fő már befizette a megrendeléshez szükséges 10 ezer dolláros (2,3 millió forint) előleget.

Öt fénypontból álló, háromszög alakú repülő tárgyat kaptak lencsevégre idén január 22-én éjszaka Dublinhoz közel, a Liffey folyó felett. A szerkezet rendkívül élesen világított, kitűnt a csillagok közül, s meglehetősen gyorsan szelte át az égboltot. A felvétel szerint 22 másodpercig volt látható.