A kétmilliárd euróba – mintegy 600 milliárd forint – kerülő Square Kilometer Array – SKA – rádióteleszkóp az antennákkal és más érzékelőkkel együtt óriási szélforgóra emlékeztető alakzatban 3000 négyzetkilométeres területen fog működni.
Központját olyan helyen kell megépíteni, ahol nem zavarnak elektromos jelek, ezért vált a Fokvárostól 450 kilométerre északkeletre lévő Carnarvon az előkészítésre szolgáló kísérleti projekt gazdája. A több ország és kutató intézmény által kidolgozott SKA a tervek szerint 2023-ban kezdené meg működését. 2012 februárjában kell dönteni arról, hogy Afrika vagy közösen Ausztrália és Új-Zéland legyen a világ legnagyobb tudományos beruházásának színhelye.
Mint Derek Hanekom dél-afrikai tudományügyi miniszterhelyettes a Reutersnek kifejtette, ez a létesítmény különleges lehetőséget nyújtana Dél-Afrika és az egész földrész számára ahhoz, hogy elsőrendű tudományos tényezővé váljanak.

A Max Planck Intézet két kutatója azt állítja, fémmé „változtatta” a hidrogéngázt. Két anyagtudós – Mihail Eremets és Ivan Troyan – elérte, hogy a gáz a fémek tulajdonságait mutassa megfelelő körülmények között.
Lássuk csak, mitől válik fémmé valami? Először is jó hő- és jó áramvezetőnek kell lennie, majd ötvözhetőnek, megmunkálhatónak, tehát valamennyire szilárdnak, oxidálódnak, és nincs fizikai oldószerük. Eddig sokan próbálkoztak, hogy a „legegyszerűbb” elemet, a hidrogént ilyenné tegyék, de eddig minden kísérlet kudarcba fúlt. A Max Planck Intézetben egy kísérletben most sikerült. Persze ehhez arra volt szükség, hogy a hidrogénmolekulákat alumínium-epoxi tömítésben egy gyémánttárolóba helyezzék, majd szobahőmérsékleten 220 GPa (gigapascal) nyomás alá tegyék. A hidrogén ekkor hő- és áramvezető tulajdonságokat mutatott. A következő fázisban 30 K fokra hűtötték le, nyomását pedig 260 GPa-ra növelték meg. A hidrogén elektromos ellenállása ekkor húsz százalékkal nőtt meg, és a hidrogén a fémekre jellemző tulajdonságokat tett magáévá.
Egyelőre más kutatóknak is meg kell ismételniük az eredményt, mielőtt hivatalosan elfogadják, a hidrogén bizonyos körülmények között fémmé változhat. A kísérletben az a legérdekesebb, hogy már szobahőmérsékleten sikerült elérni, hogy jó vezető legyen. Az anyagtudósok számára ez nagy remény, mert régóta keresnek olyan szupravezetőt, amellyel nagyobb távolságokat hidalhatnak át hűtés nélkül. A fémes hidrogén – feltételezések szerint – hatalmas mennyiségben van jelen a Jupiter, a Szaturnusz és néhány újonnan felfedezett exobolygó gravitáció által összenyomott belsejében. Mivel az említett égitestek belső szerkezetére vonatkozó korábbi előrejelzések a fémesedést nagyobb nyomáson képzelték el, mint amelyről ma tudunk, módosítani kell az elméleteket.

Gömb formájú, jégbe fagyott objektumot találtak a csehországi Milovice erdőben. A nyár végén felfedezett jégből álló objektum a video készítőjének elmondása alapján két méter átmérőjű, a jégkockák merőlegesen és vízszintesen egymásra rétegződve állnak. Az egyelőre nem azonosított jégtömb az út közepén, a sárban feküdt, kinézete nagyon hasonlított az eszkimók házaihoz, az igluhoz.
A felvételből kitűnik, hogy a film készítője igazán retteg attól, hogy egy igen ritka fajtájú ufóra talált. Az egész történetben az a legrejtélyesebb, hogy az erdőben sehol máshol nem lehetett jégbe vagy hóba botlani. Ez az a tény, mely megerősíti, hogy nem földi, hanem űrből származó objektum talált magának helyet a cseh erdőben.

A paleontológusok régóta feltételezték, hogy a valaha élt legnagyobb szárazföldi állatok, a szauropodák hosszú gyalogtúrákra is vállalkoztak, igyekezvén megtölteni feneketlen bendőjüket. Ehhez ideális testfelépítéssel rendelkeztek, hiszen hosszú végtagjaiknak köszönhetően könnyűszerrel küzdöttek le nagyobb távolságokat is. A legutóbbi kutatások viszont kimutatták, hogy legalább egy szauropodafaj a hegyekbe vándorolt, amikor a síkságon kibírhatatlanná vált a helyzet.
Amerikai kutatók Henry Fricke-kel, a Coloradói Egyetem geológusával az élen fosszilizálódott fogakat vizsgáltak. Wyoming és Utah államban, 150 millió éves üledékes kőzetből előkerült 32 szauropodafog zománcában elemezték az oxigénizotópok arányát. A vegyelemzés különbséget mutatott ki a fogzománc és a síkvidék üledékes kőzetének izotóp-összetételében, ahol betemetődtek a dinoszauruszok. Ez arra utal, hogy az állatok több száz kilométert is vándoroltak a völgyből a hegyekben élelem és víz után kutatva. Fricke szerint a vándorlás évszakváltáshoz kapcsolódott. A szauropodák nyaranta elhagyták a síkságot, és a hegyekbe indultak, majd körülbelül öt hónap múlva, a tél beálltakor tértek vissza.

Japánban van egy étterem, ahol a vendégek megehetik Darth Vadert és Luke Skywalkert is. A szusiséf, Kado Okicsugu répából, krumpliból, retekből, tökből és minden egyéb ehetőből – de az adott ételhez ízben illeszkedően – faragja ki Yoda jedi nagymestert, R2D2-t, a kalandor Han Solót és a többi Star Wars-sztárt. Járművekkel és fegyverekkel is ellátja őket, a megfelelőre farigcsált zöldségdarabkákat fogpiszkálókkal és evőpálcikákkal rögzíti egymáshoz. Egy-egy alkotáson tíz órán át dolgozik. Az aprólékos pepecselés „társadalmi” munka, az oszakai étterem nem számít felárat a filmhősökért.
„Csak meg akarom mosolyogtatni a vendégeket, ezért csinálom” – nyilatkozta a Star Wars-rajongó. Szobrai zömét ételdíszként és köretként szolgálják fel, de akadnak köztük olyanok, melyeket eleve kiállításra faragott. Néhány vendég már ufókat és ufonautákat is rendelt. Okicsugu kedvenc hőse Yoda, a szakács annyira rabja a sorozatnak, hogy tagja a japán Jedi Lovagrendnek.

Az alabamai Prattville-ben Christy Burdett – Delia Bantonnak, az áruház tulajdonosnőjének a nővére – a takarítás befejezése után meghökkenve nézett a seprűjére, mert az egyenesen állt a parkettán. Miután négy-öt perc múlva sem dőlt el, a hölgy néhány felvételt készített a furcsa jelenségről. Még ugyanaznap egy tűzoltó, Spence Williamson meglökte a varázsseprűt, de az néhány másodpercnyi kilengés után ismét függőlegesen állt.
A következő napokban több százan csodálták meg a takarítóeszközt, amely mindig csak ugyanazon a helyen állt egyenesen. Sok feltételezés született a jelenség okáról, de ezeket elvetették. Kiderült, hogy a seprű sörtéjében nincs ragasztóanyag, és a parketta alatt sincs elrejtve olyan dolog, amely állva tarthatná.
Christy egyik fia, Will arról panaszkodott, hogy a mágikus tárgy mellett jeges fuvallatot érez. Szellemvadászok egy éjszaka néhány órán át nemcsak az áruházat, hanem az épület pincéjét is megvizsgálták. Úgy tűnt, hogy rövid ideig egy fantom imbolygott a pincében.

Egy tanulmány szerint, ha a legyek szemébe mágneses receptoraik helyett emberi fehérjéket ültetnek, szintén „látni” fogják a Föld mágneses terét. Az emberi szem fényérzékeny fehérjéi – a kriptokróm–2 – a kriptokróm molekulák ősi fehérjék formái. Ezek a különleges anyagok minden állat látószervében megtalálhatóak a Földön. A kriptokróm–2 fajtát a legyek, pillangók és gerincesek hordozzák. A molekulák érintettek többek között a test biológiai ritmusának fenntartásában. Segítenek abban, hogy például a madarak biztosan tudják, mikor kell vándorútra indulniuk.
A mágnesességet felismerő molekulák navigációs képességeit a mai napig rejtély övezi, főleg az emberek esetében. Az új eredmények tudatában biztos, hogy érzékenyek vagyunk a bolygó mágneses terére, arról azonban még mindig vitatkoznak a tudósok, maguk az emberek észlelik-e a Föld mágneses terét úgy, hogy képesek lennének az alapján tájékozódni.

A mérnökök számos találmányának ötlete – például a gömbcsukló, a lencse – a természetből származik: azelőtt írták le valamilyen élőlény anatómiájának részeként, hogy átvették volna valamilyen műszaki szerkezethez. A klasszikus csavar-anyacsavar párosról azonban eddig úgy vélték, hogy az egyedülállóan emberi találmány.
A kutatók egy pár milliméteres bogár, a pápuai ormányos (Trigonopterus oblongus) lábát megvizsgálva meglepő felfedezést tettek. A bogár lába csavaros ízülettel csatlakozik a csípő (coxa) és a tompor (trochanter) között. Eddig ezt az ízületet forgóízületnek vélték, de a Science folyóiratban közölt pásztázó elektronmikroszkópos felvételek meggyőzően bizonyítják, hogy egy egymással kompatibilis, 345 és 410 fokos belső és külső csavarmenetes szerkezetről van szó.

Ha a japánok az ősi kövekre néznek, tudták volna, hova nem szabad építkezni. A több száz éves történelmi kövek ugyanis figyelmeztetik Észak-Japánban a lakosságot a cunami veszélyeire. A legrégebbi kő öregebb hatszáz évesnél. A rajtuk álló feliratok egyértelmű utasításokat tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy ne építsenek a kövek alatti tengerszint alá semmilyen épületet. Észak-Japánban Kr. u. 869-ben a Jogan földrengés okozott akkora katasztrófát, mint a márciusi 9-es erősségű földmozgás.
A kataklizma azóta a történelem homályába veszett, így az ősi útmutatókat is igen nehéz felfedezni, legtöbbjüket benőtte a bozót. Fumihiko Imamura, a Tohoku Egyetem szakértője szerint az elődök szörnyű tapasztalatainak elfeledése normális folyamat. A veszély emlékei a negyedik generáció után fokozatosan eltűnnek. Kivételek erősítik a szabályt. Anejosi faluban például a legtöbb házat figyelmeztető kövek fölött építették. Több falusi emlékezett a kövek üzenetére, ők a szökőár előtt a környező magaslatokra menekültek.

A sötét energia egy feltételezett energiaforma, mely az egész világegyetemben jelen van. A számítások alapján világunk 74 százalékát alkotja. A maradék 22 százalék a sötét anyag, és mindebből csak négy százalék az érzékelhető kozmosz, a gázok, csillagok, bolygók és galaxisok. Az 1990-es évektől az úgynevezett Ia típusú szupernóvák megfigyeléséből feltételezték, hogy létezik ez az energiaforma. Egy új brit tanulmány a galaxisok eloszlásából és az úgynevezett barion akusztikus rezgésekből következtet a sötét energia létezésére.
A másik szintén a Brit Királyi Csillagászat Intézeti tudományos folyóiratában – a Royal Astronomical Societyben – megjelent írás abból vezeti le elméletét, milyen gyorsan távolodtak el a galaxisok az időben. Mindkét írás megerősítette az univerzum tágulásának gyorsulását és a sötét energia létezését.