HTM Hegyisport, túravilág, életmódmagazinKORNÉTÁS KIADÓStúdió-Pé ReklámirodaStúdió KÖNYVESBOLT
2019. 8. szám
Augusztus
2019. augusztus 26. Hétfő
Eddigi: 1,604,536
Online: 34
Főoldal
Aktuális számunk
Bemutatkozás
Hírvilág
Kaleidoszkóp
Ufókalendárium
Paraenciklopédia
Stúdió Könyvesbolt
Ufószövetség
Médiaajánló
Impresszum
Főszerkesztő
Képek
Írjon nekünk
Előfizetés
Linkek
Letöltés
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Keresés
Újság archívum
2019.
1  2  3  4  5  6 
7  8 
2018.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2017.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2016.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2015.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2014.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2013.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Ufómagazin aktuális szám
Paraenciklopédia  
 
[A]  [B]  [C]  [D]  [E]  [F]  [G]  [H]  [I]  [J]  [K]  [L]  [M]  [N]  [O]  [P]  [Q]  [R]  [S]  [T]  [U]  [V]  [W]  [X]  [Y]  [Z] 
Jade
Nyomtatható változat!

Világoszöld kő, a jadeit nevű ásvány tömör változata. Rokona a nefritnek, amelyből néha szintén csiszoltak kőbaltákat a neolitikum idején. Kínában a jade valamennyi ásvány közül a legnemesebbnek számított, elsősorban azért, mert anyaga csiszolva rendkívül szép. A finom erezetű kő változatos színárnyalatokat mutat, gyakran olyan benyomást kelt, mintha belülről sugározna, és keménysége ellenére könnyen alakíthatónak tűnik.
Kínában a világos smaragdzöld színűeket becsülték a legtöbbre, az ilyen kövekben a tisztaság, a bölcsesség és a bátorság szimbólumait látták. Már Kr. e. 3000 táján szertartási eszközök és ékszerek készültek belőlük, Kr. e. 1500 körül pedig megjelentek a jade-ból faragott hal-, madár- és sárkányszobrok. Ezeknek a daraboknak szépsége sugallta azt a meggyőződést, hogy a jade a halhatatlanságot hordozza magában. Belőle készült amuletteket helyeztek temetéskor a halottak szájára, arcára és mellére. Egy sírban (az időszámítás kezdete körüli időből) pl. két „jade-öltözetű” ember volt eltemetve; az aranyhuzallal összeerősített jade-lapocskák sokasága páncélruha módjára burkolta be a tetemeket. A jade megmunkálása Kínában ma is elterjedt művészi ipar, amely tovább élteti a hagyományos szimbólumvilágot és formanyelvet. A szép kő csiszolt felületének hideg simasága miatt a költők gyakran hasonlítják jade-hoz a szép asszonyok bőrét, és számos szexuális metafora is tartalmazza szóösszetételeiben a kő nevét. A taoista népi vallásban a „jade Császár” (Jü Huang-ti) az Egek Ura.
Hasonló megbecsülésben részesült a jade az ősi Mexikóban, ahol szintén kultikus szobrokat faragtak belőle. A zöld ásvány volt az alapanyaga azoknak a szívszimbólumoknak is, amelyeket az elhalt uralkodók hamvait tartalmazó fedeles kőládákba helyeztek el. Chalchihuitlicue, vagy „jade ágyékkötőt viselő asszony” volt a neve az egyik vízistennőnek.

Jégből akartak hajókat építeni?
Nyomtatható változat!

Bármilyen képtelennek is tűnik ma már, a britek és az amerikaiak komolyan fontolgatták hatalmas jégmonstrumok bevetését a második világháborúban. Még egy új anyagot is kikísérleteztek, és a prototípust is vízre bocsátották. A második világháború idején, az atlanti csatában jó ideig komoly gondot okozott a szövetségeseknek, hogy megfelelő hatótávolságú repülőgépek, illetve elegendő számú repülőgép-hordozó hiányában tengeralattjáró-vadász repülőik az Atlanti-óceán hatalmas területei felett nem tudtak védelmet biztosítani konvojaiknak. Ráadásul szűkös volt mind a hajógyártási kapacitás, mind a felhasználható acél mennyisége is.
A probléma megoldására számos ötlet született, ezek közül a legelképesztőbb Geoffrey Pyke újságíró és feltaláló nevéhez fűződött, aki a háború idején a brit főparancsnokság egyik szervezeténél dolgozott. Egyik feladata az volt, hogy terveket dolgozzon ki egy a brit haditengerészet és a hadsereg közös akciójaként indított, Norvégia területén végrehajtott elterelő hadműveletre. Ekkor jutott eszébe az a gondolat, hogy jéghegyekből kialakított repülőgép-hordozókkal lehetne biztosítani a szárazföldön harcoló csapatok támogatását és utánpótlását.
Olcsóságuk mellett Pyke szerint a jégből épített hajók hatalmas méreteik miatt bombákkal és torpedókkal gyakorlatilag elsüllyeszthetetlenek lettek volna, az esetleges sérüléseket ugyanis ki lehetett volna javítani egyszerűen úgy, hogy vizet öntenek azokra. A tervet Pyke a bibliai Habakuk prófétáról nevezte el, az annak I. könyvében szereplő egyik mondat miatt („Nézzetek szét a népek között, vizsgálódjatok és csodálkozással csodálkozzatok, mert oly dolgot cselekszem a ti napjaitokban, mit el sem hinnétek, ha beszélnék!”). Igaz, valaki valahol elgépelte a nevet, így Habbakuk lett a terv fedőneve.
Az ötlet Pyke feletteseinek fantáziáját is beindította, 1942 decemberében Churchill is zöld utat adott a megvalósításnak. Hamar kiderült persze, hogy a dolog nem olyan egyszerű. A jéghegyek túlságosan instabilak lettek volna, ráadásul a jéghajó folyamatos hűtést is igényel, miközben a mozgatásához és kormányzásához szükséges motorok rengeteg hőt termelnek.
Miután a sima jég ötlete megvalósíthatatlannak látszott, Pyke egy róla elnevezett anyaggal, a pykrittel kezdett kísérletezni. A pykrit fapép és víz megfagyasztott keveréke, amely kevésbé törékeny, jobban formázható és a hőmérsékletét jobban tartja, mint a jég. Ugyan a tervek egy több mint 600 méter hosszú, 1,8 millió tonnás hajó megépítéséről szóltak, az első és egyetlen prototípus csupán 18 méter hosszú és ezer tonna súlyú volt. A kanadai Patricia-tavon megépített modell elkészült, de újabb és újabb problémák merültek fel a további tervezés során, mint például az, hogyan rögzítenének és mozgatnának egy több mint 30 méter hosszú kormánylapátot a hajón, illetve hogy a pykrit pusztán a saját súlyától is eldeformálódott egy idő után.
Magát Pyke-ot az amerikaiakkal egy másik ügyben támadt nézeteltérései miatt már 1943 elején eltávolították a Habbakuk-tervből, de az ötletet végül teljesen csak a háború végén vetették el, igaz, az első tesztek kudarcai után nem történt e téren újabb előrelépés. Az atlanti csatában végül a nagy hatótávolságú repülők megjelenése, az új kísérő-anyahajók bevetése, illetve az oldotta meg a szövetségesek gondjait, hogy Portugália engedélyezte az Azori-szigeteken egy támaszpont létesítését.

Jézus jelent meg egy vasalón
Nyomtatható változat!

Jézus arcképe jelent meg egy nő vasalójának talpán az Egyesült Államokban – legalábbis az asszony Jézust látja benne, ahogy a két lánya is. A vasaló alján valóban van lenyomatszerűség, és némi képzelőerővel egy hosszú hajú férfi rajzolódik ki a szemlélőnek. A Massachusetts államban élő, nemrég elvált 44 éves nő úgy véli, hogy az arc bizonyíték arra: Jézus figyel. A nő szerint vasalója arról biztosítja, hogy jobbá válik élete. Az asszony meg akarja őrizni a portrét, ezért szekrénybe zárja a vasalót, és vesz egy újat.

Jós ló
Nyomtatható változat!

A húszas években Lady Wonder, a gondolatolvasó richmondi ló különleges képességeiről a kételkedő tudósok is meggyőződhettek. Lady Wonder és tulajdonosa, Claudia Fonda soha nem lépett a cirkusz porondjára. Az érdeklődők egy istállóban tekinthették meg a csodalovat. A négylábú egy hosszú, széles billentyűzet előtt állt. A billentyűkre az angol ábécé betűit festették rá. Amikor kérdésekre válaszolt, orrával megérintette azokat a billentyűket, amelyek a választ alkotó szavak betűinek feleltek meg. Több mint huszonöt évig Lady Wonder elsősorban lóversenyek eredményeit jövendölte meg. 1927-ben J. B. Rhine, a neves parapszichológus is megvizsgálta a lovat. Arra gyanakodott, hogy az állatot a gazdája segíti, de feltételezését nem tudta bebizonyítani. 1956-ban az újságok első oldalon számoltak be a csodaló haláláról.

Jóslatok
Nyomtatható változat!

Richard Senate, a kaliforniai Long Beach Egyetem paranormális jelenségek iránt érdeklődő professzora az 1906-os San Franciscó-i földrengéshez fűződő jövendöléseket, jósálmokat gyűjtött össze.
A XIX. században Fray Maga Catalát a keresztény hitre térített bennszülöttek prófétának tekintették. A spanyol pap egyszer állítólag a földtől egy méterre lebegett. 1830-ban az egyik prédikációjában a következő jóslat hangzott el: „Egy helyen, amelyet most Yerba Buenának neveznek, fel fognak építeni egy virágzó nagyvárost, amelyben sokan meggazdagodnak. A nagyvárost fellendülésének a csúcspontján egy földrengés fogja elpusztítani.” Yerba Buena San Francisco régi spanyol neve.
A katasztrófa előtt két hónappal egy San Franciscó-i rendőrtisztet, Leonard Ingamot visszatérő álmok kínozták. Lidércnyomásos álmában lángba borult a Market utca és az ötcsillagos Palace Szálloda. A tűztengerből rengetegen az óceán partjára menekültek. Az álom egyre életszerűbbnek látszott, ezért a rendőrtiszt elhatározta, hogy megosztja Jeremiah Dinannal, a város rendőrfőnökével. A rendőrfőnök elfoglaltsága miatt a megbeszélést a következő napra halasztották. Találkozójuk pontos időpontját reggel kilenc órára tűzték ki. A rendőrtiszt még április 17-én biztosítást kötött a Mission negyedben lévő házára. A katasztrófát túlélte az óceán partján, és a földrengésben összeomlott házát még ugyanabban az évben újraépíttette.
Mary Hunter Austin, a népszerű kaliforniai regényírónő, Jack London barátja 1906. április 17-én a metropoliszba utazott, hogy egy szerkesztővel új regénye kiadásáról tárgyaljon. A Palace Szállodába jelentkezett be. Belépve a hotel előcsarnokába, nyomasztó érzés kerítette hatalmába. Úgy érezte, hogy a falak és a mennyezet rá fognak zuhanni. Miután a nagyvárosban élő barátait telefonon a szálloda azonnali elhagyására szólította fel, gyorsan távozott a városból. Néhány barátja, aki nem hitt a különc írónő megérzésében, nem élte túl a természeti katasztrófát.
A földrengés április 18-án, reggel öt óra tizenhárom perckor rázta meg a várost. Három napig tűzvész tombolt a metropoliszban. A földrengés ötszáz áldozatot követelt. Sokan kigyulladt, összeomlott lakásaikban haltak meg.

Jövendölés
Nyomtatható változat!

A mai Irak déli részén volt Babilónia ókori királysága. A babiloni gondolkodás szerint az istenek mindenek fölött uralkodtak, de nem árulták el a jövőt. Az emberek semmiben sem lehettek biztosak, ezért a babiloniak különböző előjelekből jósoltak. Szokatlan tüneteket keresve megvizsgálták az áldozati állatok máját és más szerveit, hogy megtudják, tartalmaznak-e ezek számukra az istenektől valamilyen „üzenetet”. Kiszámíthatatlan jelenségekből is jövendöltek – a madarak röptéből vagy a víz színén úszó olajfolt alakjából.
Az asztrológusok a csillagok mozgásából olvasták ki az „előjeleket”. A tiszta égbolt megkönnyítette a megfigyelést. Mivel minden egyes csillag egy istenhez vagy istennőhöz kapcsolódott, sok következtetést lehetett levonni az isten szándékáról. Ezeknek az ismereteknek egy részét örökölték a görögök, s így a mai csillagászat is. Az állatöv az egyik nagy örökség, amelyet a babiloni csillagászoktól kaptunk. A 360 fokos kört és a 60 perces órát is a babiloni csillagjósok számították ki elsőként.

Jövendölések 2004-re
Nyomtatható változat!

A Foulsham Original Old Moore’s Almanack horoszkópot is tartalmazó angol évkönyv. Dr. Francis Moore, a horoszkóp felállítója szerint 2004-ben gyakran tárgyalnak egymással az Egyesült Államok, Izrael és a palesztin állam képviselői. Amerika olyan fegyveres akciókat hajt végre, amelyek megerősítik világcsendőri szerepét. Az Egyesült Államokban ismét a republikánusok nyerik meg a választásokat. Júniusban Amerika, Kína, Oroszország, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia államfői az új világrenddel kapcsolatos szerződésről fognak tárgyalni. Szeptemberben a Nap, a Merkúr, a Mars és a Jupiter együttállásakor több ország terroristatámadás célpontja lehet. Októberben Oroszországban kormányátalakítás lesz, de Putyin hatalmi pozíciója nem gyengül. Nagy-Britanniában fokozódik a kormánypárton belüli feszültség. Ez év tavasza kellemetlen meglepetéseket hozhat a Munkáspártnak és Tony Blairnek.

Jurakori térkép
Nyomtatható változat!

Alekszandr Nyikolajevics Csuvirov, a Baskíriai Állami Egyetem fizika és matematika professzora egy kínai egyetemi hallgatóval azt kutatta, hogy letelepedtek-e kínaiak az ókorban Szibériában. Feltételezésüket alátámasztották körülbelül háromezer éves kínai feliratok, amelyekre Baskíriában bukkantak rá. A legtöbb felirat kereskedelemre vonatkozó feljegyzéseket, valamint születési és halálozási adatokat tartalmazott. A professzor az ufai főkormányzó levéltárában olyan XVII. és XVIII. századbeli feljegyzéseket olvasott, amelyek kétszáz fehér kőtömböt írnak le. Ezek Csandar falu határában állnak, és összefügghetnek az ókori kínai telepesekkel. 1998-ban egy Csuvirov által vezetett expedíció átrepült a zóna felett, de egyetlen fehér követ sem látott. Ezután a professzor néhány hetet az Ufától 120 kilométerre levő Csandarban töltött. Egy helybeli elárulta neki, hogy a szomszédja egy kőlapot őriz. 1999. július 21-én a professzor és néhány kollégája kiásta a 148 centiméter hosszú, 106 centiméter széles és 16 centiméter vastag követ. Csuvirov nemrég született unokájának tiszteletére Dása kövének nevezték el. Miután az egytonnás követ az ufai egyetemre szállították, a professzor meghökkentő elmélettel rukkolt elő, azt állította, hogy a kő az ufai tartomány domborműszerű térképe. „Orosz és kínai térképészek, fizikusok, vegyészek és geológusok megállapították, hogy a térkép három urali folyót ábrázol, a Belaját, az Ufimkát és a Szutolkát. Szintén látható rajta egy nagyon hosszú csatorna. A csatorna melletti ábra repülőtérre emlékeztet” – nyilatkozta a professzor. A kőlap három rétegből áll, 14 centiméteres alapját dolomit képezi. A második réteg, amelyen a térkép található, káliumot, magnéziumot és piroxént tartalmaz. Műszeres átvilágítás kimutatta, hogy a kőlapot precíziós szerszámokkal munkálták meg. Felületén két kagylót találtak. A Navicopsina munitus ötvenmillió éves, az Ecculiomphalus princeps pedig 120 millió éves. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a csandari kőlap része egy nagy Föld-térképnek. Feltételezik, hogy a térkép többi részét a Szokolinaja hegy mellett rejtették el. A Wisconsini Kartográfiai Intézet szakértői is megvizsgálták a térképet, és kijelentették, hogy azt légi felvétel alapján készíthették el.

Lapozás:   8 találat Előző oldal 1 / 1 Következő oldal
 
     
  oldal teteje  
     
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon: 06 1 359 1964
E-mail: info@ufomagazin-net.hu
2009 © Ufómagazin
Kiadja: Kornétás Kiadó Kft.

Minden jog fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu