HTM Hegyisport, túravilág, életmódmagazinKORNÉTÁS KIADÓStúdió-Pé ReklámirodaStúdió KÖNYVESBOLT
2019. 8. szám
Augusztus
2019. augusztus 26. Hétfő
Eddigi: 1,604,537
Online: 33
Főoldal
Aktuális számunk
Bemutatkozás
Hírvilág
Kaleidoszkóp
Ufókalendárium
Paraenciklopédia
Stúdió Könyvesbolt
Ufószövetség
Médiaajánló
Impresszum
Főszerkesztő
Képek
Írjon nekünk
Előfizetés
Linkek
Letöltés
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Keresés
Újság archívum
2019.
1  2  3  4  5  6 
7  8 
2018.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2017.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2016.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2015.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2014.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2013.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Ufómagazin aktuális szám
Paraenciklopédia  
 
[A]  [B]  [C]  [D]  [E]  [F]  [G]  [H]  [I]  [J]  [K]  [L]  [M]  [N]  [O]  [P]  [Q]  [R]  [S]  [T]  [U]  [V]  [W]  [X]  [Y]  [Z] 
Tea
Nyomtatható változat!

Kelet-Ázsiában nemcsak frissítő ital, hanem egyszersmind a műveltség és az elmélkedés szimbóluma. A teaivás szertartása a japán zen-út része. Egy buddhista legenda szerint az első tealevelek az elmélkedő Bodhidharma (japán Daruma) szemhéjából lettek. A „szent” levágta a szemhéját, hogy ne aludjon el, ezért a belőle kinőtt levelek élénkítő hatásúak.
A japán teaceremónia 1286-ban alakult ki, s állítólag egy Somai nevű szerzetes vezette be, aki Kínából hozta magával a tea élvezetének szokását, illetve a szertartáshoz szükséges eszközöket. A hagyományos teaivás színhelye a kertben álló teaház. Az italt nem szabad gyorsan felhörpinteni, hanem a belső összeszedettség és a külső-belső harmóniára való összpontosítás állapotában kell elfogyasztani: az etikett pontosan meghatározza a szertartás legtöbb mozzanatát. A nyugalomnak és a tökéletességnek az az érzése, amely a teaivás során kialakul, a zen-filozófia szerint kihat a résztvevők mindennapi életére. A teáscsésze formáját és színét ezért egyszerű szépségnek kell jellemeznie. A gyűjtők számára különösen értékesek a kiotói fekete és vörös festésű csészék.

Titokzatos Odessza
Nyomtatható változat!

Az 1784-ben megalapított Odessza egykori gazdag családok palotáinak, katakombáknak és a Patyomkin lépcsőnek a városa. A Patyomkin lépcső a város egyik jelképe. Eisenstein Patyomkin páncélos című filmjének egyik felejthetetlen részében a hetvenöt méter magas lépcsőn lövik halomra a tüntető tömeget az 1905-ös munkásfelkelésben.
A katakombarendszer nagy részét akkor hozták létre, amikor a város építéséhez ott bányásztak mészkövet. A kettő és fél, háromezer kilométer hosszú katakombarendszer a világ legnagyobb föld alatti labirintusa.
A tizenhetedik-tizenkilencedik században csempészek raktára volt, a forradalom előtt a bolsevikok nyomdája működött benne, a második világháborúban a partizánok németek és románok elleni támadásainak a bázisa volt, a hidegháború éveiben pedig radioaktív sugárzásoktól védő bunkert építettek benne. A még nem teljesen feltérképezett katakombarendszerben barlangok is találhatók. 1945–1995 között több mint százezer állat csontjait tárták fel bennük. Többek között medveantilop-, szarvas- és madárcsontokra bukkantak.
Odessza a szellemek városa is.

Tojás
Nyomtatható változat!

Szimbólumtartalmát különféle tulajdonságai határozzák meg: többnyire fehér, törékeny, új élet származik belőle, alakja férfiherére emlékeztet. Az őstojásból történt világteremtés nemcsak az orfikus teremtésmítoszban fordul elő (a fekete szárnyú Éjszaka, miután a Szél megtermékenyítette, világra hozott egy tojást, amelyből Erósz vagy Phanész bújt ki; vö. Kronosz), hanem megtalálható a polinéziai, a perui, a kínai, a japán, az indiai, a föníciai, a finn és a szláv eredetmondákban is. A mondabeli hősök közül is sokan tojásokból születtek meg, így pl. a Dioszkuroszok, Kasztór és Polüdeukész (a tojást Léda hozta világra, akit Zeusz (Jupiter) hattyú alakjában termékenyített meg.
A tojásban szunnyadó csírázóképességet az életerővel azonosították, ezért jelentős szerepet juttattak neki a gyógyító varázslásban és a termékenységkultuszokban, ezen kívül, mint a túlvilági utazáshoz erőt adó táplálékot sírmellékletként a halottal együtt temették el. A képzettársítások gyakran nevezik arany, illetve ezüst égi tojásnak a Napot, illetve a Holdat. A tojást általában egy őscsíra szimbólumának tekintik, amelyből később a világ megszületett. Mint szilárd héjba zárt teljesség, a kezdettől eltervezett teremtés szimbóluma. A keresztény tanítás néha a tojásból kibújó kiscsirkéhez hasonlítja a sírból feltámadó Krisztust, a tojáshéj fehér színe a tisztaság és a tökéletesség jelképe. Az alkímia képi világában a filozofikus – a később „a bölcsesség kövé” -vé változó ősmatéria, amely már csírájában magában hordozza az érés minden adottságát; a tojássárgája pedig a reménybeli aranyra utal.

Triász
Nyomtatható változat!

Triász, hármasság: az antik szimbólumalkotás jellegzetessége, főként a mitológiai nőalakoknál. Hármas csoportok létrehozására a női felsőbb hatalmak esetében határozottabb igény nyilvánult meg, ezért gyakoribbak az antik mitológiában a hímnemű isten-hármasoknál. Ilyen női triászok a Gráciák, a Hórák, a Párkák, a Gorgók és a Graiák, valamint az Erinnüszek vagy Eumeniszek. A Múzsák kilences száma is hármas struktúrára enged következtetni. Újabban a mitológiakutatók megpróbálták hármas alakban (fiatal lány, érett nő, öregasszony) felfogni a varázslás és az éjszaka istennőjét, Hekatét, de ezt nem támasztják alá feltétlenül az antik források. A római korban Dél-Európában elterjedt volt a három anya (Matres, Matronae, Matrae) tisztelete; a női triászok kultusza az Alpok térségében később legendás szent nők tiszteletének formájában folytatódott. Valószínűleg a női hármasságok szimbolikája befolyásolta az északi germánokat a Párkákhoz hasonlóan az életfonalat kezükben tartó Nornák elképzelésének kialakításában.
A hármasság elvére utal a hindu Brachma–Visnu–Siva istenhármas, amelyet gyakran a keresztény Szentháromsághoz szoktak hasonlítani. Eszmetörténeti alapja azonban a hindu teológusoknak az a törekvése volt, hogy áthidalják a Siva és Visnu tisztelete között történelmileg létrejött szakadékot. Ennél elvontabban megfogalmazott a buddhisták felfogása a megvilágosodás háromtestű mivoltáról, miszerint összetevői a valódi lét, a történelmi megformálás és a közösség áldásos tevékenykedése. Belőle származik a „három drágakő” szimbólumképe: Törvény, Buddha és Közösség. A dzsainizmus ezt a hármasságot a következőképpen értelmezte: helyes cselekvés, helyes hit és helyes megismerés.
Az alkimista szimbólumok között többnyire három alakkal (gyakran a Szentháromság-jelképpel elleplezve) jelenik meg, a világ hármas felosztását testre, lélekre és szellemre (corpus, anima és spiritus, illetve sal, suplhur és mercurius) jelképezve.

Lapozás:   4 találat Előző oldal 1 / 1 Következő oldal
 
     
  oldal teteje  
     
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon: 06 1 359 1964
E-mail: info@ufomagazin-net.hu
2009 © Ufómagazin
Kiadja: Kornétás Kiadó Kft.

Minden jog fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu