HTM Hegyisport, túravilág, életmódmagazinKORNÉTÁS KIADÓStúdió-Pé ReklámirodaStúdió KÖNYVESBOLT
2017. 10. szám
Október
2017. október 18. Szerda
Eddigi: 1,503,337
Online: 58
Főoldal
Aktuális számunk
Bemutatkozás
Hírvilág
Kaleidoszkóp
Ufókalendárium
Paraenciklopédia
Stúdió Könyvesbolt
Ufószövetség
Médiaajánló
Impresszum
Főszerkesztő
Képek
Írjon nekünk
Előfizetés
Linkek
Letöltés
Keresés
Újság archívum
2017.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10 
2016.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2015.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2014.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2013.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Ufómagazin aktuális szám
Újság archívum » 2010-03  
 
A 2010. márciusi szám tartalmából
Nyomtatható változat!

Kisfaludy György: Hármas csillagrendszer

Fekete Annamária: Sisakkal az űrhajóban

Boczor József: Szörnycsirke

Novák Péter: Hol kezdődik az áltudomány?

Pusztay Gabriella: Táncoló fények

Tóth László: Földöntúli „vandálok”?

Máté Imre: A csillagjegyek szinusza

Földeák Iván: Az ember több, mint a teste

Éles István: Programozott világ

Kisfaludy György: Hármas csillagrendszer

Minél messzebbre akarjuk elhagyni a Földet, annál több probléma merül fel. Elsőként mindjárt a távolság az, amivel meg kell küzdenünk. Ez tűnik a legnagyobb gondnak, de majd említek még néhányat. Ez a távolság nem emberi léptékű. Egy fényév: 9,4605×1012 km. Ezt sokan nem értik, leírom nullákkal is: 9 460 500 000 000 kilométer. Ilyen közel még nincsen másik naprendszer, mert a legközelebbi több mint négy fényévre található. Körülöttünk hat fényéven belül négy csillag van (a Nap nevű csillagunktól eltekintve). A Barnard csillag már majdnem hat fényévre van, a Kígyótartó csillagkép jobb vállánál látszik. Ez a csillagkép tavasszal látható a Nyilas és a Skorpió felett. Szép és kiterjedt csillagkép a Tejút kétfelé ágazó végén (Magyarországról nézve). A másik három közeli csillag a Kentaur csillagkép csillaga, a Proxima Kentauri (4,22 fényév), a neve is azt jelenti, hogy „legközelebbi” és az Alfa Kentauri A és B (4,36 fényév). Ezek hárman egy hármas csillagrendszert képeznek, vagyis egymás körül is keringenek amellett, hogy a galaxisunk csillagai is a Nappal együtt.
Bővebben az Ufómagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------
 

Fekete Annamária: Sisakkal az űrhajóban

Ha az ember az ufókutatásra teszi fel az életét, az majdnem olyan, mintha, mondjuk, sorsjegyekre bízná a jövőjét. Hiszen a biztos csak az, hogy megvásárolja a szerencsejegyet, kapar, közben izgul, vajon most következik-e be a nagy pillanat, amikor „odafent” úgy döntenek, hogy igen, most ő lesz az, aki elviszi a legnagyobb nyereményt… Vagy nyer, de kisebb összeget, vagy újra csak a csúfondáros felirat nevet a képébe: nem nyert. Bizonyára mindenki ismeri azt az érzést, ami tovább hajtja az embert az úton, és arra sarkallja, hogy újra és újra megpróbálja. A kutató is megszállott bizonyos értelemben, hisz ezen a területen is megvan valahol a nagy, a legnagyobb „nyeremény”, amelyet hajszol, bár ebben az esetben nem önös érdek vezérli, hanem egy magasabb igazság megismerése, bebizonyítása. Nos, szerencsére – talán a gyakorlott kutató ösztöneinek köszönhetően – ritkán szembesülünk a „próbálja újra” felirattal, gyakrabban a „kisebb” nyereményekkel, azaz kisebb fajsúlyú beszámolókkal, amelyek azonban a maguk nemében nagyon is fontosak.
Bővebben az Ufómagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------
 

Boczor József: Szörnycsirke

Rezzato kisváros az olaszországi Brescia és a Garda-tó között. Több feljegyzés, szemtanúk beszámolói arra utalnak, hogy a festői szépségű észak-olaszországi tó környékén időnként egy ismeretlen szárnyas lény tűnik fel. Tacitus római történetíró Histoires című művében megemlíti, hogy a bedriacumi csata előtt egy furcsa óriásmadár bukkant fel a Regium Lapidum melletti ligetben, melyet sem emberek, sem állatok nem tudtak elkergetni. A teremtmény csak a császár halála után repült el. Az uralkodó udvaroncai megállapították, hogy az ismeretlen lény a császár életének utolsó napjaiban tanyázott a ligetben.
Bővebben az Ufómagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------
 

Novák Péter: Hol kezdődik az áltudomány?

Közel egy évtizede foglalkozom ufókutatással. Eleinte csak kerestem az interneten és a könyvtárakban a tudományosan megalapozott észlelésekről szóló ismereteket, majd elkezdtem őket rendszerezni. Munkám során számtalanszor találkoztam a tudomány, a filozófia és a hit ellentmondásaival. Ekkor támadt az az ötletem, hogy az ufókutatás paratudományos módszertanát a három gondolatkör ütköztetésével folytassam tovább. Így kezdődött az X.856-os projekt (az X a Földön kívüli értelmet szimbolizálja, a 8 a teremtésről alkotott nyolc tudományos nézetet veszi górcső alá, az 5 a filozofikus értelmezésű ősi ábrát és a 6 a világvallás hitelveit). Az X.856-os projekt módszertani sikerén felbátorodva vállalkoztam arra, hogy 2010. március 6-án, a jövő- és űrkutatási konferencián kiálljak a nyilvánosság elé mint paratudományos módszertanú ufókutató. A tudományos közgondolkodás ma még nem olyan toleráns, hogy befogadjon egy ilyen újszerű megközelítést, ezért aztán minden előadásom elején közzétettem, „a nézeteim alkalmasak a hiányos, vagy nem kellően megalapozott tudományos ismeretek megzavarására”, ezért alter_naivak és áltudományosak.
Bővebben az Ufómagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------
 

Pusztay Gabriella: Táncoló fények

Új-Zélandot – a bennszülöttek nyelvén a Hosszú fehér felhő földjét – nem véletlenül nevezik a világ egyik legelszigeteltebb államának, egyben a misztikumok hazájának, hiszen Ausztráliától több mint kétezer kilométerre fekszik, s a másik legközelebbi nagyobb szárazföld, délen az Antarktisz. A Csendes-óceán délnyugati részén fekvő, két nagyobb és számos kisebb szigetből álló ország egyike földünk legkésőbb benépesült szárazföldjeinek, 500 és 1300 között polinéziaiak vándoroltak be a szigetvilágba, ahol létrehozták a maori kultúrát.
A maorikat legendák övezik, akikről köztudott, hogy testi és szellemi képességeiket tekintve a legmagasabban állnak az ausztráliai népek között. Kezdetben rendkívül ellenségesen viselkedtek a „gyarmatosító” európaiakkal szemben, az emberevés és a gyermekgyilkosság mindennapi dolognak számított náluk. A nők és a férfiak egyaránt tetoválták a testüket, s a rajtuk található minták, jelek magukban hordozták a kultúrájukat, a hagyományaikat és egymáshoz való viszonyukat.
Bővebben az Ufómagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------
 

Tóth László: Földöntúli „vandálok”?

Egy bizonyos fejlettségi fok után minden civilizáció ráébred, hogy nincs szükség háborúkra. A tudomány és az értelem minden problémára gyógyír lehetne. Mai világunk egyértelműen bizonyítja, hogy agresszív, összeférhetetlen és öngyilkos-mániákus faj vagyunk, mivel elménket javarészt pusztító-önpusztító fegyverek kidolgozására fecséreljük.
Ha bevallanánk önmagunknak, hogy a dollármilliárdokba kerülő „új” fegyvereink már a tervezőasztalon elavult szerkezeteknek minősülnek az ufók technológiájához képest, véget vethetnénk a fegyverkezési hajszának, és végre a kozmosz megismerésével foglalkozhatnánk, ami előnyünkre válna. De ehhez a világegyetemben betöltött szerepünket és értékrendünket kellene megváltoztatni. Amíg ez nem történik meg, addig nem csodálkozhatunk azon, hogy az „idegenek” rendszeres kontroll alatt tartanak bennünket, hiszen nem engedhetik meg maguknak, hogy az ember állig felfegyverkezve, tömegesen elinduljon a világegyetembe, mivel ezzel az ő létüket is veszélyeztetnénk.
Bővebben az Ufómagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------
 

Máté Imre: A csillagjegyek szinusza

Ha a képzelet misztikus kapuját tudományosan akarjuk kinyitni, akkor gátat szabunk a fantáziának, és szegényebb lesz a világ. A Naprendszerünk 25 920 év alatt tesz egy fordulatot a galaxisunk körül, amit a köznyelven világévnek nevezünk. Útja során érinti az egymást követő csillagjegyeket, a világév hónapjait. A Naprendszerünk nemsokára a vízöntő havába ér.
A galaxisunk központjában egy gigantikus erejű mágneses energiaáramlás van. Hatása az egész Naprendszerben érzékelhető. Ha meg akarjuk érteni a hatást és a következményeit, meg kell ismerkednünk a működésének alapelveivel. A jelenség izgalmas, mert ugyanaz történik a galaktikus térben nagyban, mint ami az eszközeinkben, a villamos energia keletkezése közben kicsiben. Az elv nagyon egyszerű. Ha állandó mágnes körül egy tekercset mozgatunk, abban váltakozó feszültség keletkezik, amelynek a potenciálváltozása szinuszhullám alakú. A frekvencia egy fordulatot jelent, de a lényeg kizárólag az erővonalak változásától függ. Mindegy, hogy a mágnes áll, és a tekercs forog a mágnes körül, vagy a mágnes forog és a tekercs áll.
Bővebben az Ufómagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------
 

Földeák Iván: Az ember több, mint a teste

Nyilván a materialisták e kifejezés hallatán elszörnyülködnek. Kár ezt tenniük. A modern tudomány már régen bebizonyította a kijelentés igazát. Legfeljebb revideálniuk kell annak értelmezését, hogy mit jelent az, hogy anyag és test. Ez a kérdés ugyanis komoly fejtörést okoz a mai tudósoknak is. A harmincas években Szemjon Kirlian le tudta fényképezni azt a valamit, ami az emberi testet, de minden élőlényt körülveszi, magyarán a biomezőt, az aurát.
Két és fél évszázaddal korábban, 1777-ben Georg Christoph Lichtenberg már kísérletet tett erre s alkotott maradandót a Lichtenberg-figurákkal. Aztán később a neves Nikola Tesla, aki szerb származású volt, horvát területen született, az Osztrák–Magyar Monarchia állampolgáraként lett tudós, de világhírt mint amerikai feltaláló szerzett és tett nem eredménytelen, ám ma kevésbé ismert kirándulást a paraelektronikus jelenségek táján. Igaz, legnagyobb felfedezéseit a rádiótechnika, az elektrotechnika területén tette, annak ellenére, hogy 1880 és 1882 között még Budapesten is működött – Puskás Tivadarral közösen tevékenykedett a telefonhálózat kialakításában.
Bővebben az Ufómagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------
 

Éles István: Programozott világ

Számítógépeink szinte észrevétlenül modellezik tudatunk működésének számos elemét. Tulajdonképpen csak azt alkothatja meg az ember, amire képes, ami önmagában lakozik. Gyakorlatilag a számítógéppel végrehajtott művelet rámutathat tudatunk néhány furcsa megnyilvánulására is. Ismeretes, hogy leginkább a gyerekek játszanak az interneten olyan számítógépes játékot, amelynek során egy központi játékprogram alapján otthonról egymással tudnak játszani. Egymással küzdenek, egymást legyőzik, különböző feladatok elvégzése után tudnak előrébb jutni, magasabb szinteket elérni. Természetesen a játéknak ez a modernizált változata is – mint általában minden játék – leképezi a felnőtt élet sajátosságait. A számítógépes játéknál mindenkinél ugyanaz a program fut, ugyanazok a képi és eszközelemek szerepelnek, ugyanazok az események játszhatók meg, és látják egymás tevékenységét.
Bővebben az Ufómagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 A teljes cikkeket az Ufómagazin márciusi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 239-0146; 789-7149
E-mail: info@ufomagazin-net.hu
2009 © Ufómagazin
Kiadja: Stúdió-Pé Kft.

Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu