HTM Hegyisport, túravilág, életmódmagazinKORNÉTÁS KIADÓStúdió-Pé ReklámirodaStúdió KÖNYVESBOLT
2017. 12. szám
December
2017. december 17. Vasárnap
Eddigi: 1,510,223
Online: 94
Főoldal
Aktuális számunk
Bemutatkozás
Hírvilág
Kaleidoszkóp
Ufókalendárium
Paraenciklopédia
Stúdió Könyvesbolt
Ufószövetség
Médiaajánló
Impresszum
Főszerkesztő
Képek
Írjon nekünk
Előfizetés
Linkek
Letöltés
Keresés
Újság archívum
2017.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2016.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2015.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2014.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2013.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Ufómagazin aktuális szám
Újság archívum » 2010-06  
 
A 2010. júniusi szám tartalmából - ŰRKUTATÁSI KÜLÖNSZÁM!
Nyomtatható változat!

Schuminszky Nándor: Űrverseny

Schuminszky Nándor: Űrszövetségbe forrva

Schuminszky Nándor: Csillagvárostól a csillagokig

Schuminszky Nándor: A Szojuz–35 vezérlőpultja

Schuminszky Nándor: Charles in Space kétszer

Prusinszki István: „Mikulás” a világűrben

Novák Péter: Csillagkapu

Földeák Iván: Nem vagyunk egyedül

Schuminszky Nándor: Űrverseny

Az idei év egy kivételes hármas űrjubileum kellős közepe. Tavaly júliusban volt az első Holdra szállás negyvenedik, jövőre lesz a világ első űrrepülésének fél évszázados évfordulója. E kettő közé esik a május 26-ától június 3-áig tartó „magyar hét”, amelyen események sokaságán elevenítik fel az első magyar űrhajós utazását a világűrbe.
Hazánk az országok közötti sorrendben a rendkívül előkelő hetedik helyet szerezte meg, olyan, nálunknál sokkal nagyobb államokat megelőzve, mint például az Egyesült Királyság, az NSZK, Franciaország, vagy Olaszország. Farkas Bertalan 94. helyezése azon űrhajósok sorában, akik legalább egyszer megkerülték bolygónkat, szintén büszkeségünket dagaszthatja.
A magyar űrhajós útja azonban korántsem volt olyan egyszerű. Előbb a hidegháború, majd a szovjet–amerikai űr- és Hold-verseny kötötte le a nagyhatalmak minden figyelmét, és csak a kelet–nyugati szembenállás mérséklődésével lehetett szó a kis országok bevonására az űrkutatásba.
Bővebben az Ufómagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------
 

Schuminszky Nándor: Űrszövetségbe forrva

Három évtizede annak, hogy Magyarország mint az Interkozmosz program aktív résztvevője, hetedikként beléphetett a világ űrhajózó országainak sorába. A mindent elárasztó sikerpropaganda jótékonyan elfedte azokat az eseményeket, amelyekről annak idején nem lehetett nyíltan beszélni. Most, az évforduló kapcsán fellebbenhet a fátyol a kevésbé ismert, de az első szovjet–magyar űrrepüléshez elválaszthatatlanul hozzátartozó néhány eseményről.
Az amerikai Apollo és a szovjet Szojuz űrhajók összekapcsolásával 1975-ben megkezdődött a világ első nemzetközi űrrepülése. Az akkori, vasfüggönnyel elválasztott világ egymásnak feszülő izmai kissé elernyedtek idelent a földön, a két vezető politikai világhatalom az enyhülés útjára lépett. A hidegháború befejezéseként, űrhajósai révén, a kozmoszban is kezet fogott a Szovjetunió és az Egyesült Államok.
Bővebben az Ufómagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------
 

Schuminszky Nándor: Csillagvárostól a csillagokig

1978. március 23-án a tízfős Interkozmosz 2. csoport részére megkezdődött az elméleti kiképzés. Nehéz két és fél hónapot töltöttünk ismét iskolapadban. Ekkor ismerkedtünk meg az űrhajózási alapismeretekkel. Itt még konkrét űrhajókkal nem foglalkoztunk, csak általában tanultunk az űrhajó felépítéséről, milyen problémákat kell megoldani ahhoz, hogy egy űrhajó kielégítse azokat a követelményeket, mellyel biztonságosan repülhet, és az életkörülmények a földiéhez közel hasonlóak legyenek. Meg kellett tanulnunk azt a speciális űrhajózási nyelvet is, „űrzsargont”, amit eddig egyáltalán nem is ismertünk. Foglalkoztunk űrdinamikával, az űrhajók irányításával, az űrobjektumok pályaadatai mérésének alapismereteivel, két űrhajó lehetséges megközelítési manővereivel.
Bővebben az Ufómagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------
 

Schuminszky Nándor: A Szojuz–35 vezérlőpultja

1979. június 6-án 21 óra 15 perckor (magyar idő szerint) indult Bajkonurból a Szojuz–34 űrhajó. Fedélzetén nem foglaltak helyet űrhajósok, fő feladata a Szaljut–6 űrállomás két lakójának biztonságos leszállítása volt a Földre. A manőverre azért volt szükség, mert 1979 áprilisában a Szojuz–33 főhajtóművének meghibásodása miatt az első szovjet–bolgár legénység nem tudott kikötni az űrállomáson.
A szovjet alaplegénységet felszállító Szojuz–32 űrhajót az előírt időben nem tudták visszahozni a Földre, mert a Szojuz–33 dokkolása elmaradt. Mivel a korai Szojuzok világűrben tölthető garanciaideje 90 nap volt, így nem maradt más hátra, mint az eredeti program megváltoztatása: a Szojuz–34 a szovjet–magyar űrpáros nélkül indult a Szaljut–6 űrállomásra. Onnan a Szojuz–32 ugyancsak emberek nélkül tért vissza a Földre 108 napos űrbéli tartózkodás után, húsz százalékkal meghaladva a garanciaidőt, de ennek ellenére minden baj nélkül.
Bővebben az Ufómagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------
 

Schuminszky Nándor: Charles in Space kétszer

Charles Simonyi a 453. az űrhajósok, Jurij Gagarinnal kezdődő hosszú sorában, akik legalább egyszer megkerülték bolygónkat, de az első az űrturisták közül, aki kétszer juthatott el a világűrbe, a Nemzetközi Űrállomásra. Bár karján az amerikai lobogó hirdette állampolgárságát, magyar származását, a szülőföld iránti szeretetét sohasem felejtette el.
Sajnos Magyarország ma nincs abban a helyzetben, hogy az első, és máig egyetlen űrhajósunk, Farkas Bertalan után egy másodikat is a világűrbe küldjön. Ezért hatott a szenzáció erejével a Space Adventure 2006-os bejelentése, mely szerint Charles Simonyi révén mégiscsak lehet újabb magyar a világűrben, legalább is ami a születési helyét illeti. Az űrrepülés 25 millió dolláros áráért egy hétig a Nemzetközi Űrállomásról tekinthetett a Földre.
Bővebben az Ufómagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------
 

Prusinszki István: „Mikulás” a világűrben

A közelmúltban több egykori amerikai és orosz asztronauta került ismét az érdeklődés középpontjába. A nemzetközi médiavisszhangot egy-egy olyan – évtizedeken át eltitkolt – ufóesetről szóló tudósítás és nyilatkozat váltotta ki, amely kétséget kizáróan igazolja, hogy számos űrhajós nem csupán a saját szemével látott, valamint fotókon és filmfelvételeken örökített meg Földön kívüli eredetű repülő tárgyakat, hanem közelebbi kapcsolatba is lépett az idegenekkel.
Noha az első űrhajós, Jurij Gagarin „történelmi” útját – amelyre a Vosztok–1 fedélzetén, 1961. április 12-én indult Bajkonurból – a mai napig számos rejtély és megválaszolatlan kérdés övezi, a legtöbb összeesküvés-elmélet kétségtelenül nem nélkülözi a valós elemeket. Frank Edwards amerikai ufológus szerint Gagarint megelőzően legalább öt szovjet űrhajó tűnt el nyomtalanul a fedélzetükön tartózkodó asztronautákkal együtt, de a sikertelen próbálkozásokról érthető okokból soha nem tett említést a szovjet űrkutatás.
Bővebben az Ufómagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------
 

Novák Péter: Csillagkapu

Ősidők óta különös módon vonzódik az emberiség a holdhoz. Földünk égi kísérőjét a termékenységgel hozták kapcsolatba a primitív népek is, de csak napjainkban sikerült erre tudományos bizonyítékot találni. A természettudományos megfigyelések alapján vált ismertté sok élőlény szaporodásának Hold-fázisú biociklusa.
Az ősi mítoszok, népi hiedelmek, ezoterikus sejtések annak az égi jelenségnek a következményei, hogy a Hold (kötött pályájú) Föld körüli keringése során mindig ugyanazt az oldalát látjuk. Már a görög filozófusokat is foglalkoztatta az a gondolat, hogy égi kísérőnk nem lehet lakatlan, ezért a távcső feltalálásáig nem sokat változott az emberek elképzelése. A Hold sötét oldalát csak a világűr meghódításával ismerhettük meg.
A holdutazásról már évezredek óta ábrándozott az emberiség. Már az ókori Kínában is készítettek lőpor felhasználásával bambuszrakétákat, de ezeket nem lehetett irányítani, mivel nem volt vezérsíkjuk. Robbert Gordon amerikai kutató 1914-ben szabadalmaztatott két eljárást, amelyek alapján kialakult a korszerű rakétakonstrukció.
Bővebben az Ufómagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------
 

Földeák Iván: Nem vagyunk egyedül

Érdekes kijelentés, igazát manapság már kevesen vitatják. Azt viszont, hogy a hatalmas világmindenségben csak a Földön lenne értelmes élet, sokan vonják kétségbe. Nem lehet, hogy ne lenne másutt is értelem, értelmes lét, civilizáció. Csupán az a kérdés, milyen formában.
Az ördög a részletekben rejlik… Sokakban még mindig kísértenek a korai sci-fi művek zöld, nagy fejű, hatujjú, torz kísértetalakjai mint idegen civilizációk küldöttei, képviselői. A szűk látókörű emberi képzelet nem tud szabadulni az antropomorfizmus béklyóitól. Pedig a tudomány ezt már bontogatja… A tudatot nem egyedül az emberi agy sajátosságaként fogja fel, a gondolkodás titkait feszegetik. Mi azonban maradjunk a lényegi kérdésnél. Egyedül vagyunk-e a világűrben? Előbb azonban söpörjünk a magunk háza táján. Vajon egyedül vagyunk-e itt, a Földön?
Bővebben az Ufómagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 A teljes cikkeket az Ufómagazin júniusi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 239-0146; 789-7149
E-mail: info@ufomagazin-net.hu
2009 © Ufómagazin
Kiadja: Stúdió-Pé Kft.

Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu